A megkésett és akadályozott beszédfejlődés a különböző terminológiákban más-más elnevezéssel jelenik meg, mint pl. retardált beszédfejlődés, alália, diszfázia stb.
Jellemzője, hogy az értelmileg is ép, hallását tekintve is ép gyermek beszédfejlődése elmarad az életkorának megfelelő beszédszinttől.

A beszédfejlődés késésének okai

• Az öröklésnek nagy a jelentősége, a gyermek családjában, főleg apai ágon sok esetben találni olyan személyeket, akiknél a beszédfejlődés késett.
• Lehet oka még olyan szülési sérülés, mely az agynak a beszédmozgásokat és a beszédmegértést irányító területeit érintette.
• Viszonylag gyakoriak a beszédfejlődési zavarral küzdők között a koraszülöttek, mivel egyrészről a koraszülöttséget okozó rendellenesség károsító hatással lehet a gyermek további fejlődésére is, másrészről a kissúlyú, éretlen újszülött szülés közben és szülés után is sérülékenyebb.
• Oka lehet még alkati is, sok esetben találkozhatunk rendellenes fekvésben született gyermekekkel.
• Súlyos testi gyengeség gyakran együtt jár a beszédkéséssel.
• Általános motoros ügyetlenség is okozhat problémákat, mivel a beszéd rendkívül finoman összerendezett mozgásokat igényel.
• Kisgyermekkori agysérülések és egyes gyermekkori betegségek is vezethetnek a beszédfejlődés késéséhez.
• A beszédkésést kiváltó okok közül az egyik legfontosabb a beszédnevelés elhanyagolása, mivel a beszéd megjelenésének időpontja jobban függ a környezeti hatásoktól, mint a gyermek intelligenciájától. Ha a környezet nem, vagy alig nyújt példát az utánzásra, akkor nem fejlődik a gyermek beszéde.

A beszédkésés tünetei

• Csökkent beszédkészség, mely már az első évben megfigyelhető, ugyanis ezek a gyermekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak.
• Az első szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlődése hosszú időre megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, s még 4-5 éves korukban is szegényes. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
• Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek, ismerős személyre, állatra rámutatnak.
• Jellemzi őket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.
• Beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen.

Terápia főbb jellemzői

• Az időben felfedezett megkésett beszédfejlődés jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagyrészben behozható.
• Az első és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése, melyet a szeretetteljes légkör, a játékok és a sok hangutánzás szolgál. A gyakorlatok nem a gyermek életkorától, hanem fejlettségi szintjétől függnek.
• A terápia során a beszéd fejlesztése mellett a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése is fontos feladat.
• A beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a szókincs fejlesztését, a nyelvi rendszer kiépítését, mely során a természetes beszédfejlődés menetét kell követni.

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest