A beszédben való akadályozottság

A hang-, beszéd,- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és az alkalmazkodást. A beszéd és nyelvi fejlődés különböző okok, károsodások következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik, vagy a már kialakult beszédük/nyelvük szenved különféle szinteken sérülést annak ellenére, hogy hallásuk ép.

A fellépő kommunikációs zavar a nyelv verbális és grafikus formáit, valamint a személyiség fejlődését egyaránt érintheti. Ezek az ún. elsődlegesen kialakuló kommunikációs zavarok, amelyek a beszédsérülés következményeként jelennek meg jellemző tüneteikkel:
Elsősorban:

• a hangadásban,
• a hangzó beszédben,
• a beszédfolyamatosság felbomlásában,
• a beszéd megértésében és kivitelezésében,
• valamint az olvasás, írás, számolás területén.

Az öröklött, veleszületett, szerzett és organikus (centrális vagy perifériás), funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében kialakult beszédhibák illetve hang-, beszéd- és nyelvi zavarok a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig terjedhetnek.

A beszédhiba

Általában perifériás beszédszervek rendellenességeiből adódóan alakul ki, veleszületett vagy a beszédfejlődés korai szakaszaiban alakul ki, jellemző rá a beszéd artikulációs jellemzőinek sérülése.

A beszédzavar

Általában központi eredetű, (feltételezhető központi idegrendszeri érintettség), általában szerzett eredetű, és jellemzi a beszéd tartalmi vonatkozásainak sérülése.Továbbá a beszédteljesítmények központi idegrendszeri eredetű időleges és strukturális eltérését jelenti, ahol az oki tényezőként szereplő pre-, peri-, illetve korai postnatális agyi károsodás orvosilag nem igazolható; csak a teljesítmények nyomán sejthető.

A beszédfogyatékosságok osztályozása

-a vezető beszédtünet és a kóreredet figyelembevételével történhet.

Beszédfogyatékosságról

Akkor beszélünk, amikor a beszédfunkció olyan fejlődési zavara jelentkezik, mely a beszédfejlődés első szakaszának lezárulása (3 éves kor) előtt orvosilag is diagnosztizálható agykárosodás következtében lép fel.

Fajtái

1. Beszédfejlődési elmaradások
   1. megkésett beszédfejlődés
   2. akadályozott beszédfejlődés
2. Artikulációs zavarok
   1. pöszeség
   2. orrhangzósság
3. Beszédritmuszavarok
   1. hadarás
   2. dadogás
4. Centrális zavarok
   1. dizartria
   2. afázia
5. Parciális teljesítményzavarok
   1. diszlexia
   2. diszgráfia
   3. diszkalkulia
6. Hangképzési zavarok
   1. Diszfónia

Élettani beszédhibák (nyelv- és beszédzavarok)

Az ép gyermeki beszédfejlődés 3 év körül megjelenő fejlődési jelenségei az élettani (fiziológiás) beszédhibák.

• Az élettani pöszeség az anyanyelvi hang- és fonémarendszer bizonytalanságát tükrözi.
• Az élettani dadogásnál a beszéd folyamatosságát a szótag, szó, szókapcsolat ismétlései törik meg a beszédkésztetés és a beszédmozgások összhangjának hiánya miatt. A negatív környezeti hatás valódi dadogást alakíthat ki.

Az élettani beszédhibában szenvedők kezelést nem igényelnek.

Forrás:
Gyógypedagógiai alapismeretek (ELTE BGGyF, 2000.szerk.: Illyés Sándor)
Gyógypedagógiai lexikon (szerk: Mesterházy Zsuzsa)